Kis politikatörténet

 2007.08.28. 02:53

Gondoltam egy nagyot, hát ha már ilyesmit tanulok, akkor szedjünk össze ezt-azt. Kis politikatörtént, mi nem rövid, hanem hosszú, de érdekes lehet sokak számára... Kikapcsolódásnak nem rossz!

FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség

Fiatal Demokraták Szövetsége néven 1988. március 30-án alapította 37 fiatal értelmiségi Budapesten, a Bibó István Szakkollégiumban. Az elnöki teendőket eleinte hat tagú szóvivői testület látta el.

A rendszerváltó Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon két állandó résztvevővel és egy helyettessel (Orbán Viktor, Kövér László és Fodor Gábor) képviseltette magát.

1990-ben, az első szabad választásokon bejutott a parlamentbe és 22 fős frakciót alkotva parlamenti pártként folytatta tevékenységét.

Orbán Viktor és Kövér László kezdeményezésére a párt 1992-től – belső vitákat kiváltva - a konzervativizmus és a jobboldaliság felé fordult, működését centralizálta; az újonnan létrehozott elnöki pozícióba 1993-ban Orbán Viktort választotta a párt kongresszusa. Mindez a Fidesz liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és társainak kiszorulását is jelentette. 1993-ban a párt e csoportja – Fodor Gábor vezetésével – kivált, s képviselő tagjai lemondtak a párt listáján szerzett parlamenti mandátumukról.

A párt jobbra tolódott, s bár az MDF-kormány ellenzékeként óriási népszerűségnövekedést könyvelhetett el a parlamenti ciklus alatt, az 1994-es választásokon csak 7%-os eredményt ért el. 1995-ben felvette a Fidesz – Magyar Polgári Párt nevet, és részben átvette a választásokon komoly vereséget szenvedett Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyét a politikai palettán.

1998-ban kormányra került az MDF-fel és a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttal koalícióban. A miniszterelnök Orbán Viktor lett.

2000 novemberében az Európai Néppárt tagja lett és egyidejűleg kilépett a Liberális Internacionáléból. 2000 decemberében az Európai Demokrata Unió tagjává is vált.

A párt a 2002-es választásokon az MDF-fel szövetségben, közös pártlistával indult. A Fidesz-MDF, bár képviselőcsoportjának létszámát 147-ről 164-re növelte, ellenzékbe került. A választási vereségét Orbán Viktor figyelmét egy konzervatív tömegmozgalom, a polgári körök létrehozására fordította és csak a 2002. októberi önkormányzati választáson elszenvedett vereség után tért vissza a pártelnöki posztra.

2003-ban a párt más konzervatív-jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, és nevét Fidesz-Magyar Polgári Szövetségre változtatta. A szövetség új alapszabálya tovább központosította a párt működését, minden személyi döntést a mindenkori elnök kezébe adva. A pártkongresszuson ismét Orbán Viktort választották elnökké.

A párt a jóléti ígéretekkel, a választókat közvetlenül megszólító akciókkal (nemzeti petíció (2004), nemzeti konzultáció (2005), illetve a korábban a baloldalhoz kötődő közszereplők megnyerésével (Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás) igyekezett bővíteni bázisát.

A Fidesz 2004-ben támogatta a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége eredménytelenül zárult népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról.

Legnagyobb sikerét 2004-ben érte el, amikor az európai parlamenti választásokon a szavazatok 47,4%-át szerezte meg.

A 2006-os országgyűlési választásokon a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) közös pártlistán indult. A szövetség ugyanannyi (164) parlamenti mandátumot szerzett, mint 2002-ben a Fidesz az MDF nélkül. 2006. május 4-én az önálló frakciót alakító KDNP-vel a párt „Magyar Szolidaritás Szövetsége” néven frakciószövetséget hozott létre, melynek elnökévé Orbán Viktort, társelnökévé Semjén Zsoltot , a KDNP elnökét választották. Jelenleg is Orbán Viktor a párt elnöke. A Fidesz-frakció jelenlegi vezetője Navracsics Tibor. Az elökség tagjai még: Pelczné Gál Ildikó, Kósa Lajos, Pokorni Zoltán és Varga Mihály. Az Országos Választmány elnöke Kövér László.

Magyar Szocialista Párt (MSZP)

A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) 1989. október 7-én alakult, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) XIV., egyben a Magyar Szocialista Párt I. kongresszusán, ahol többek között döntöttek a párt nevében szereplő "Munkás" szó elhagyásáról is. Az  1990. évi első szabad választások óta a többpárti országgyűlés egyik parlamenti pártja. Ekkor a párt elnökének Nyers Rezsőt választják meg.

A párt II. Kongresszusán (1990. május 26-27.) Horn Gyulát választják meg a párt elnökévé.

Az 1990-es és az 1998-as választásokon ellenzékbe szorult, ugyanakkor az 1994–1998-as ciklusban, valamint 2002 óta a Szabad Demokraták Szövetségével koalícióban kormányozta, illetve kormányozza az országot (2006-ban is ez a koalíció nyerte az országgyűlési választásokat).

1994 és 1998 között Horn Gyula, 2002-től pedig Medgyessy Péter volt a kormányfő. 2004. augusztus 25-én nyújtja be lemondását a sokat támadott miniszterelnök. Utódja mai napig Gyurcsány Ferenc. Ez év október 15-én a párt elnökévé Hiller Istvánt választják meg. 2007 márciusában lesz a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc a párt elöke is egy személyben.

A Magyar Szocialista Párt a nemzetközi szocialista–szociáldemokrata mozgalom része, tagja a Szocialista Internacionálénak, és mint az Európai Unió tagállamában tevékenykedő párt, tagja az Európai Szocialisták Pártjának. Együttműködik más szocialista–szociáldemokrata pártokkal, különösen az Európai Unión belül. A párt tulajdonában álló Szabad Sajtó Alapítvány révén közvetett módon 26,5%-os tulajdonhányada van a Népszabadság Zrt.-ben és számos más lapban, illetve egyéb hazai médiumban. Jelenleg is Gyurcsány Ferenc a párt elnöke. Elnökhelyettesek: Juhász Ferenc,  Szekeres Imre. Alelnökök:  Kiss Péter, Újhelyi István. Az Országos Választmány elnöke: Simon Gábor.


Magyar Demokrata Fórum (MDF)

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) 1987. szeptember 27-én alakult Lakiteleken . A rendszerváltás utáni első választások megnyerése után az MDF az FKGP-vel és a KDNP-vel alakított kormányt. A miniszterelnök Antall József lett, aki az MDF-et a nép-nemzeti irányzat, a kereszténydemokrácia és a nemzeti liberalizmus három alappillérén nyugvó pártként határozta meg. Antall József halála (1993. december 12.) után Boross Péter belügyminiszter lett a miniszterelnök.

Az 1990-1994-es években több képviselőt kizártak a pártból, akik közül sokan függetlenként folytatták karrierjüket, míg mások a Fidesz színeiben. Több képviselő új pártot alapított, mint például Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának (MIÉP) alapítója.

Az 1998-as országgyűlési választásokon az MDF alig érte el a 3%-ot, ám egyéni válaszókerületekben győzelmet szerző képviselői frakciót alakíthattak és négy év ellenzékben eltöltött idő után újra kormányzópárt lehetett a Fidesz és az FKGP mellett.

A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz-szel közös listákon indult és több mint 41%-ot értek el, de a választást elveszítették. Az MDF országgyűlésbe jutott 24 képviselője önálló frakciót alakított. Időközben a párton belül szakadások jelentek meg, és több képviselőt törvénytelenül kizártak a frakcióból. Emiatt jogerősen 10 millió forint kártérítésre kötelezték az MDF-et 2007. június 26-án.

Az MDF a 2006-os országgyűlési választáson önállóan indult, és az első fordulóban 5,04%-os eredménnyel bejutott a parlamentbe, mely révén 1994 óta először képes volt egyedül bekerülni az Országgyűlésbe. Az MDF mindkét nagy párttól távolságtartó politikával próbált eredményes lenni, ennek központi eleme volt, hogy sem Gyurcsány Ferencet, sem Orbán Viktort nem segítik kormányra. Ez a két forduló között főleg utóbbi irányában mutatkozott meg, amikor elutasította a Fidesz közeledését. Ennek hatására a baloldali szavazótáborban nőtt, a jobboldali szavazótáborban viszont csökkent népszerűsége. A két párt viszonya azóta jelentősen romlott. A legújabb közvéleménykutatás szerint a párt népszerűsége folyamatosan emelkedik, júniusban (1996 óta először) megelőzte az SZDSZ-t, júliusban a biztos szavazók és pártválasztók körében már 8%-os volt a támogatottsága, míg a teljes lakosság körében 5%.

Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)

Az SZDSZ története a Kádár-rendszer demokratikus ellenzékéhez nyúlik vissza. A csoportosulás a hetvenes évektől kezdődően működött a rendszerrel illegális formában szembenálló, kis létszámú mozgalomként, szamizdatok nyomtatásával és terjesztésével foglalkozó kis csoportként.

1981-ben jelent meg a szamizdat Beszélő, amelyet ettől kezdve stencilezett formában nyomtattak és terjesztettek. A folyóirat szerzői és szerkesztői közt volt a későbbi SZDSZ számos meghatározó politikusa. 1987-ben a Beszélőben adták közre a Társadalmi szerződés című tanulmányt, amely leszögezte: "Kádárnak mennie kell".

A szamizdat Beszélő körül szerveződő értelmiségiek az 1988-ban már különböző "alternatív" szervezetekként jelentkező ellenzéki csoportok kapcsolattartásának elősegítésére 1988. május 1-jén megalakították a Szabad Kezdeményezések Hálózatát . Az SZKH féléves működés után alakult párttá a szervezet 1988. november 13-i gyűlésén a budapesti Jurta Színházban , ahol az 1100 résztvevő közül 998-an szavaztak a Szabad Demokraták Szövetségének létrehozására.

Az 1989. március 23-án megalakult Ellenzéki Kerekasztal tagjaként vett részt a rendszerváltozást előkészítő, az átmenet sarkalatos törvényjavaslatairól folytatott háromoldalú Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon. A megállapodást azonban szeptember 18-án nem írta alá, mert nem értett egyet a köztársasági elnök parlamenti választások előtti, közvetlen megválasztásával, attól tartva, hogy ez az MSZMP jelöltjének, Pozsgay Imrének kedvezne, s ezzel az állampárt kezében hagyná ezt a pozíciót. A pártállam lebontásának – és az elnökivel szemben a parlamentáris demokrácia megteremtésének – érdekében ezért kezdeményezte a "négy igenes népszavazás"-t.

Az 1990-es országgyűlési választásokon az SZDSZ a második legjobb eredményt érte el (az MDF után); 92 mandátumot szerzett, ezzel a legnagyobb ellenzéki párttá vált. Ugyanakkor mandátumot szerzett két Fidesz–SZDSZ és egy Fidesz–KDNP–SZDSZ közös jelölt is.

Az MDF-SZDSZ paktum értelmében jelölhette az SZDSZ a Harmadik Köztársaság első köztársasági elnökét: Göncz Árpádot.

Az SZDSZ 1991. november 23-24-én tartott közgyűlése Tölgyessy Pétert választotta meg elnöknek a tisztségéről leköszönni kívánó Kis János helyett. A Tölgyessy-éra csaknem pontosan egy évig tartott: a következő, 1992. november 13-15-án lezajlott közgyűlésen két évre Pető Ivánt választották az SZDSZ elnökévé.

A párt az 1994-es országgyűlési választásokon 69 mandátummal ismét a második helyen végzett, ezúttal az abszolút többséget szerzett MSZP mögött. Ezután megkezdődött a közös MSZP-SZDSZ koalíciós kormányzás, melynek hatására a párt támogatóinak közel kétharmadát veszítette el a következő választásokra.

1997. április 14-én Pető Iván a Tocsik-ügy miatt lemondott a pártelnöki és a frakcióvezetői tisztségről. Pártelnöknek május 24-én a rendkívüli közgyűlés Kuncze Gábort választotta.

1998-ban személyi csere történt a párt vezetésében. A párt új elnöke 2000. deceberéig Magyar Bálint lett.
Az 1998-as országgyűlési választásokon az SZDSZ a negyedik helyen végzett; mindössze 24 képviselője szerzett mandátumot, a párt 1998 és 2002 között ellenzéki pártként működött.

2000 decemberétől 2001 júniusáig Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere kezébe került a párt irányítása, majd utána ismét Kuncze Gábor vezette az SZDSZ-t.

A 2002-es országgyűlési választásokon 19 képviselője és egy MSZP–SZDSZ közös jelölt szerzett mandátumot. Az MSZP és az SZDSZ ismét koalíciót kötött egymással és kormányzati pozícióba kerültek, ahol 14 minisztériumból négyet irányított liberális miniszter.

A pártnak kezdeményező szerepe volt Medgyessy Péter miniszterelnök 2004. augusztusi menesztésében.

A 2006-os országgyűlési választásokon a párt 18 képviselője és 6 MSZP–SZDSZ közös jelölt szerzett mandátumot. Az MSZP és az SZDSZ megújította a koalíciós szerződést és folytatták a kormányzást.

2007. március 31-én a párt - miután Kuncze lemondott minden pozíciójáról - szoros versenyben Kóka Jánost választotta meg a párt elnökének Fodor Gábor ellenében.

A párt támogatóinak többsége a nagyvárosokban, főleg Budapesten él. Vidéken – néhány kivételtől eltekintve – rendszerint jóval gyengébben szerepel.

Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)

Hosszas történelmi előzmények után csak a rendszerváltástól kezdve ismerkedjünk meg a párt történelmével.

1989-1990-ben „Kereszténydemokrata Néppártként” megalakult formáció újjászervezésében jelentős szerepet vállaltak az emigrációban élő egykori tagok, zömmel a Barankovics-párt öregjei. A párt az SZDSZ politikusai, elsősorban Magyar Bálint és Mécs Imre ellenzése és Szabad György támogatása mellett a rendszerváltó szervezetek legfontosabb szövetsége, az Ellenzéki Kerekasztal tagja lett.

1989. szeptember 30-án Budapesten a párt legfelsőbb döntéshozó szerve, az Országos Választmány (OV) megtartotta I. ülését és megválasztotta első vezetőségét, élén Keresztes Sándor elnökkel. A párt alapítólevelében megfogalmazott célja: hozzájárulni a többpártrendszeren alapuló demokratikus magyar jogállamiság és valódi népképviselet megteremtéséhez, érvényre juttatni a szociális igazságosságról vallott, a keresztény hiten és kulturális örökségen alapuló felfogást.

Az első szabad országgyűlési választásokon – a kereszténydemokraták 6,46%-os eredménnyel szerepeltek, az MDF és az FKgP mellett tagja lett az Antall József vezette kormánykoalíciónak, melynek népjóléti minisztere a párt tagja, Surján László lett, akit az OV ez évi II., budapesti ülésén (május 27.-én) a 15 tagú vezetőség élére és pártelnöknek választotta.

1990 júniusában Brüsszelbe az Európai Kereszténydemokrata Unió a KDNP-t felvette tagjai sorába, majd augusztus 30-án, Helsinkiben a párt csatlakozott az Európai Demokrata Szövetséghez .

Az 1994. május 8. – 29-i országgyűlési választásokon a párt a szavazatok 7,03%-át szerezte meg, így a 386 tagú parlamentben 22 mandátumhoz jutott, és ellenzékbe került. Június 25-én tartott OV-ülésen szűkített létszámú, mintegy fél éves mandátummal felruházott vezetőséget szavaztak meg: ismét elnök lett Surján László.

1995. január 28-29.: – a Budapesten ülésező OV a módosított alapszabály szerint megosztotta az elnöki funkciót, és létrehozta az ügyvezető elnöki posztot, amit Füzessy Tibor kapott (később, mivel az Országgyűlés elnöke lett, lemondott); a párt elnökévé Giczy Györgyöt választották, aki a KDNP-t az MDF szatelitpártjaként működtető Surján Lászlóval szemben az önálló politikát hirdette.

1995. február 19-én Füzessy helyett Isépy Tamás vette át a parlamenti képviselőcsoport irányítását, ez vitákhoz vezetett; de a parlamentiek egy év múlva Isépyt megerősítették tisztségében.

1995. szeptember 5-én az ellenzéki Fidesz, MDF és KDNP az együttműködés szervezettebbé tétele céljából „koordinációs egyeztető tanácsot” hozott létre.

1996-tól a KDNP pereskedésekbe torkolló belső pártharcok következtében szétesett és elvesztette támogatóinak nagy részét.

1996-ban viták közepette és bírósági végzés alapján megtartott OV-ülésen újra Giczy György lett a KDNP elnöke.

1997. július 21-én Giczy György elnök párton belüli ellenfelei megalakították a Kereszténydemokrata Szövetség Egyesületet.

A pártot, egyes politikusainak a MIÉP-pel fenntartott kapcsolatai miatt kizárták az Európai Kereszténydemokrata Unióból, majd 1997-ben kettészakadt. Országgyűlési frakciója 1997 júliusában megszűnt, vezetői a ciklus végéig részben független képviselőként folytatták.

A pártszakadást követően jött létre a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) , amelynek mai társelnökei Surján László és Harrach Péter, aki 1998-ban ugyancsak a Fidesz támogatásával nyert parlamenti mandátumot.

KDNP működése 2002 novemberében állt helyre.Az összehívott választmány Varga Lászlót, a Fidesz parlamenti képviselőjét választotta pártelnöknek, az elnökhelyettesek Mikola István volt egészségügyi miniszter, Harrach Péter és Semjén Zsolt, alelnökök Básthy Tamás, Latorcai János, Nógrádi László, illetve Surján László – Mikola kivételével valamennyien a Fidesz képviselői – lettek.

Még ebben az évben, Varga László elnök halála után a párt elnökségét Semjén Zsolt vette át, aki 2002-ben a Fidesz-MDF közös listán (a Fidesz jelöltjeként) került a parlamentbe. A KDNP a Fidesz-szövetség tagjaként – a szintén a Fidesz keretein belül működő MKDSZ-t háttérbe szorítva – a 2006-os választásokra megállapodást kötött a Fidesszel a két párt képviselőinek közös listán való indításáról.

2006-ban ismét önálló parlamenti frakciót alakíthatott. A Fidesz elnöke egységes frakciót szorgalmazott, a két pártelnök végül „Magyar Szolidaritás Szövetsége” néven frakciószövetség alakításáról egyezett meg. A frakciószövetség elnöke Orbán Viktor , társelnöke a KDNP elnöke, Semjén Zsolt lett.

Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP)

1993-ban az MDF-ből kizárt Csurka István és a köré tömörülő csoport megalapította a MIÉP-et.

Az alapítók szerint Antall József paktumot kötött az SZDSZ-szel, nem hajtotta végre legfontosabb választási ígéretét, a nagytakarítást, s kiszorította a vezetésből a népi-nemzeti elveket valló politikát és eszmeiséget. Fontos oka volt még a kiválásnak az ukrán-magyar alapszerződés megkötése, mellyel Csurka és társai értelmezésében az Antall-kormány jelképesen is lemondott a trianoni diktátum felülvizsgálatáról éppen abban az időben, amikor Németország újraegyesült, és három mesterséges államalakulat (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) is szétesett, vagyis a párizsi és jaltai egyezmények érvényüket vesztették. A kiválás okai között szerepelt még az a vélemény is, mely szerint az MDF-kormány meg sem kísérelte a Kádár-kormány alatt felduzzadt külföldi államadósság töröltetését.

Az 1994-es országgyűlési választáson alig haladta meg a párt támogatottsága az 1%-ot, viszont az 1998-as országgyűlési választáson már 5,5%-ot kapott és így az önálló frakciót alakíthatott. A 2002-es választáson a párt nem jutott mandátumhoz. A 2006-os országgyűlési választáson a Jobbikkal és a Kisgazdákkal a "MIÉP - Jobbik a Harmadik Út" elnevezésű választási szövetségben indult és 2,2%-ot ért el, így nem jutott mandátumhoz.


Jobbik Magyarországért Mozgalom

A Jobbik Magyarországért Mozgalom (röviden JMM, bár elterjedtebb a Jobbik rövidítés) radikális jobboldali párt. Elődje a 2002-ben alakult, főként egyetemistákat tömörítő Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik).

A Jobboldali Ifjúsági Közösség 2003. október 24-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevet felvéve párttá alakult. Fő céljuk az volt, hogy a MIÉP bomlásával és háttérbe szorulásával alternatívát nyújtsanak a radikális jobboldali szavazóknak.

Az új párt ismertségét figyelemfelkeltő akciókkal igyekezett növelni. Első lépése a 2003 Karácsonyára meghirdetett országos keresztállítás volt, amivel a párt bejelentése szerint az ünnep eredeti keresztény mondanivalójára akarta felhívni a figyelmet.

2006 decemberében a párt színévé választotta a vörös-ezüst Árpád-sávokat, s a zászlót ért „balliberális támadások” miatt „felvilágosító” kampányt hirdetett a szimbólum történetének megismertetésére.

A Jobbik nevéhez fűződik a rendőrség által a rendszerváltás előtt használt „cigánybűnözés” fogalmának felelevenítése is. Külön erre a célra létrehozott honlapja és a pártnak „a magyarországi cigány közösség méltóságát sértő, gyűlöletkeltésre, uszításra, közösség elleni izgatásra” alkalmas tevékenysége miatt az Országos Cigány Önkormányzat 2007. februárjában tüntetést tartott a párt székháza előtt és büntetőfeljelentést tett a Jobbik ellen.

A 2006. évi országgyűlési választásokra, szakítva addigi MIÉP-ellenes retorikájával, a MIÉP-pel szövetkezve MIÉP - Jobbik a Harmadik Út néven hozott létre választási szövetséget. A cél a radikális jobboldali erők összefogása volt, de a választásokon a pártszövetség nem érte el a bejutási küszöböt, így a Jobbik elhibázott lépésnek minősítette és felbontotta a szövetséget.

A párt részt vett a  2006 őszi Kossuth téri tüntetéseken, amelyeknek egyik vezéralakja, Molnár Tamár korábban a Jobbik alelnöke is volt.

2007-ben a párt nyilvánosságra hozta Bethlen Gáborról elnevezett programját, amely szerint Magyarországot az 1944-es német megszállással térítették le a „jogfolytonosság” útjáról, ezért az azóta fennálló „alkotmányossági válság” megoldására a Szent-Korona-tanra épülő alkotmány megalkotása szükséges. A program egyebek mellett követeli a „stratégiai fontosságú ágazatok” államosítását, a privatizáció felülvizsgálatát, a „társadalmi asszimilációra nem alkalmas csoportok tömeges bevándorlásának megállítását”, az egyházi esküvő állami anyakönyveztetését, kötelező erkölcs- és hittanoktatást az általános és középiskolákban, az árpádsávos zászló össznemzeti jelképpé nyilvánítását, a rendőrségen belül szervezeti egységet „a cigánybűnözés megállítására”, és önkéntes, területi alapon szerveződő nemzetőrség felállítását.

2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda nevű szervezetet (a Magyar Gárdáról bővebben lásd lentebb).

Magyar Kommunista Munkáspárt (MKMP)

1989-ben megtörtént a rendszerváltás. Az addig egyeduralkodó Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) mellett megjelentek újabb társadalmi szervezetek és pártok. Az állampárton belül is a szakadás jelei mutatkoztak meg: voltak, akik a szociáldemokrácia útjára lépve akartak továbbhaladni, és voltak, akik a régi elvek mellett kiállva kívántak továbbra is politizálni az újonnan kialakuló többpártrendszerben. A kérdést végül az 1989. október 7-i kongresszuson (amely sorban a XIV. lenne, de nem viselt sorszámot) döntötték el, amikor is a párt két részre szakadt. A reformer rész kivált, és mint Magyar Szocialista Párt, MSZP működött tovább, míg a marxista–leninista elvek követői maradtak az MSZMP berkein belül. A régi MSZMP jogutódja hivatalosan az újonnan létrejött MSZP lett, így annak vagyonát is az örökölte.

December 17-én az újjászerveződött MSZMP megtartotta első kongresszusát, melyet Marosán György nyitott meg.

Ugyanekkor választották a párt elnökéül Thürmer Gyulát. Az 1990-es választásokon a párt 3,68%-ot ért el, a bejutási küszöb azonban 4% volt, így nem került be a Parlamentbe. Később ezt a küszöböt 5%-ra emelték, ezt azóta sem sikerült átlépnie. 1990-ben rendezték meg az első Kádár-megemlékezést a Kerepesi-temetőben , amelyet azóta minden évben megrendeznek július első szombatján.

A párt 1993-ban vette fel a Munkáspárt nevet, ugyanebben az évben tiltott önkényuralmi jelképpé nyilvánították a sarló-kalapácsot és a vörös csillagot . A 2005 decemberében megtartott csepeli kongresszusán a párt felvette nevébe a kommunista szót, így lett Magyar Kommunista Munkáspárt.

Fidelitas

A Fidesz - Magyar Polgári Párt ifjúsági társszervezeteként, egy új nemzedék képviseletében alakult meg a Fidelitas 1996-ban. A markánsan jobbközép irányultságú nemzedéki tömörülést már a rendszerváltás után eszmélő nemzeti szabadelvű, konzervatív és kereszténydemokrata gondolkodású diákok hozták létre.
A Fidelitas kezdetektől fogva sorai közé vár minden fiatalt, aki felelősséget érez kisebb és nagyobb közösségeinkért, akinek fontos az őseinktől kapott kultúra megőrzése és továbbadása, környezetünk védelme, a keresztényi alapokon nyugvó szolidaritás eszméje, a tisztes versenyre épülő piacgazdaság gondolata, és az ezer éve európai, lélekben egységes magyar nemzet felvállalása.

A Fidelitas alapításától kezdve céltudatosan képviseli ezen értékeket, és úgy véli: a magyarság szellemi-erkölcsi megújulása, végsősoron gazdasági megerősödése és a negyven éves diktatúra utáni talpraállása nem képzelhető el a társadalmat összetartó közösségi háló újraszövése nélkül. Meggyőződésük, hogy a szabad nemzetek körébe való végleges visszatérésünk nem cél, hanem eszköz: uniós csatlakozásunk egy felemelt fejű, gyarapodó, elesettjeit és szegényeit felkaroló, értékeire büszke és a világban eligazodni tudó nemzet esélyét teremti meg.

Elnöke 1996-tól 2001-ig Gyürk András, majd 2001-től Szíjjártó Péter tölti be ezt a tisztséget.

Fiatal Baloldal

A Fiatal Baloldal a Magyar Szocialista Párt ifjúsági szervezete, 1999-ben alakították a Baloldali Ifjúsági Társulás tagjai. Alapító elnöke Tóbiás József országgyűlési képviselő volt.

2002-ben, hosszas rivalizálás lezárásaként egyesült az Arató Gergely vezette Ifjú Szocialisták Mozgalmával, majd Újhelyi István  vezetésével Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták néven működött tovább. 2004 végén a kazinczbarcikai Szitka Péter, majd 2005 őszén Komássy Ákos lett az elnök. A 2006. évi választási kampányt ugyan nagy sikerrel zárták, de Komássy Ákos  lemondását követően újra elnökváltás következett, Varga László országgyűlési képviselő vette át a mozgalom irányítását.


Új Generáció

1999. október 30-án bontott zászlót az SZDSZ Új Generáció. Két év után 2001. szeptember 6-án formalizálták át szervezetünket. Ekkor vált a Szabad Demokraták Szövetsége ifjúsági tagozatává.

2002-ben és 2003-ban Gusztos Péter irányította a szervezetet. A politika világában addig ismeretlen, újszerű akcióinkkal hívták fel magunkra a figyelmet.

2004 és 2005 között Csőzik László volt az elnök. A szervezetet úgy alakította át, hogy a helyi csoportoknak nagyobb szerep jutott.

2005 decemberében John Emesét választotta meg a szervezet elnökéül, majd 2007-ben Léderer Ákos vette át a stafétabotot.

Alapelveik közé tartozik a drogliberalizáció, homoszexuálisok jogainak védelme, az abortusz engedélyezése, a béranyaság engedélyezése.

Magyar Gárda

2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda nevű szervezetet, mely alapító nyilatkozata szerint „része vagy gerince” kíván lenni a Bethlen Gábor program szerint felállítandó nemzetőrségnek, és - szociális és karitatív missziók támogatása és szervezése, illetve a katasztrófaelhárítás és polgárvédelem mellett - a „nemzeti önvédelem erősítésében” és „rendvédelmi” feladatok ellátásában kíván aktívan részt venni. A gárda jelszavai: Hit, erő, akarat.

A Magyar Gárda Egyesület tagjai a közéletben ismert személyek: Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, Usztics Mátyás színész, Murányi Levente, Pörzse Sándor, Schön Péter, Staudt Gábor, Szabó Gábor, Szegedi Csanád, Szilárd István és Vona Gábor elnök. Az egyesület azonban alapítója szerint csak „eszmeileg fog őrködni a gárda felett, amely területi alapon szerveződik majd.

A Gárda árpádsávos címerrel ékesített fekete egyenruhája, és pártmilíciára emlékeztető jellege miatt nagy sajtónyilvánosságot kapott. A parlamenti pártok elhatárolódtak a Für Lajos volt honvédelmi miniszter közreműködésével augusztus 25-én felavatott szervezettől. A Jobbik tagadta, hogy bármiféle magánhadsereg építésébe kezdtek volna. A gárda tulajdonában nem lesznek lőfegyverek.

 

Remélem, sikerült egy apró cseppjét megismertetnem Veletek annak a hatalmas óceánnak, amit magyar politikatörténetnek neveznek.


(források: Wikipedia, a felsorolt szerveződések honlapjai)

Címkék: politika magyar mszp fidesz szdsz mdf kdnp fib munkáspárt jobbik fidelitas fiatal baloldal miép gárda uj generáció

A bejegyzés trackback címe:

https://railadam.blog.hu/api/trackback/id/tr32247362

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.